Látnivalók a környéken

Látnivalók a környéken

Kategória: Bánk Bánk - Programlehetőségek a településen és a környéken

Látnivalók a környéken

 

Nyugat Nógrád számos kulturális értékkel rendelkezik. A palóc írók számára állított kiállítások mellett a palócföld nevezetességeit, életét bemutató Palóc Múzeum is ezen a tájon található.

A Börzsöny keleti lábánál fekszik Nógrád megye névadó települése, mely otthont ad hazánk egyik legrégibb kővárának, a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos és belső várból álló Nógrád várának.

Nógrád vára

A nógrádi várhegy a falu déli szélén magasodik. Tengerszint feletti magassága 286 m, relatív magassága 50-60 m. A köröskörül meredek oldalú domb kiválóan védhető, a környéket uralja. A várból messze környék szemmel tartható.

A romjaiban is lenyűgöző látványt nyújtó nógrádi vár már messziről feltűnik a Börzsöny keleti szélén álló magányos 286 m magas andezitkúpon.

A vár pontos keletkezéséről nincs adat, de Anonymus is említést tesz róla, valószínűleg már a népvándorlás korában állt a hegyen földvár. Később a szlávok építettek itt hatalmas kővárat, melyet Novigrad-nak (Újvár) neveztek el, innen ered a megye névadó településének a neve.

Szent István király adott városi rangot a vár körüli településnek, és a vármegye első székhelye lett. A tatárjárás során Nógrádvárosa elnéptelenedett, és később sem nyerte vissza egykori jelentőségét. Ezután a váci püspök birtoka lett, a husziták támadásától tartva megerősíttették a várat. Mátyás idején Báthory Miklós püspök felügyelte, helyreállították az idők során romossá vált várat, és egy háromemeletes reneszánsz palotatornyot csatoltak hozzá, királyi birtokká vált.

A mohácsi vész idején Szapolyai Jánosé volt, majd Ferdinánd király, 1544-től pedig 50 évig a törökök birtokolták, aztán ismét magyar kézre került. 1663-ban a törökök újra elfoglalták, de 1685-ben egy villám felrobbantotta az öregtoronyban lévő lőporraktárt, így a várat magára hagyták. Bár a 18. század elején a helyreállítását és megerősítését tervezték, egy komolyabb ostromnak így sem tudott volna ellenállni, ezért a császári csapatok közeledte miatt a kurucok lerombolták. Ezzel hadászati szerepe teljesen megszűnt, a maradék romokat az időjárás és a környék lakossága bontotta tovább.

A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, külső és belső várból álló nógrádi vár meglehetősen romos, a 90-es évek végén egészítették ki a maradványokat az Új-Olaszbástyával, ellátták egy védőtetővel a kerek rondellát és felállították az országzászlót is. A meglehetősen nagy kiterjedésű fennsíkon álló romok közül a felkiáltójelként meredező öregtorony háromemeletes fala a legnagyobb maradvány. A falakról és a bástyáról csodás kilátás nyílik a falura, a Börzsöny hegyeire.

A sarokbástya alatt Millecentenáriumi emlékmű áll a magyar honfoglaló vezérek képmásainak kopjafáival. A hét vezér mellett Álmosnak is van kopjafája.

A vár 1544-ben török kézre került 1594-ben Mátyás főherceg csapatai visszafoglalták. A törökök 1663-ban újra elfoglalták 1685-ig birtokolták Egy villámcsapás lerombolta a várat, ekkor a törökök elhagyták és a vár azóta is romokban hever. Az utóbbi években különféle felújítási munkákat végeztek a vár állapotának megóvása érdekében. Tiszta időben csodálatos kilátás nyílik a környékre

 

Villányi Péter nógrádi vadaspark

Esti vadles, traktoros körséta a vadasparkban, bérvadászat, vadhús értékesítés.

VADASPARK 2642 Nógrád, 04/57 hrsz – GPS: 47°54’32.0″N 19°03’46.6″E

Telefonos egyeztetés alapján a hét minden napján folyamatosan a vendégek rendelkezésére állnak.

Elérhetőség: +36 30 445 6414

 

Romhány

A Rákóczi szabadságharc (1710) emlékére 1932-ben emlékoszlopot állítottak. A Lókos-patak öreg kőhídját egy 1795-ben készült barokk szobor díszíti. Érdemes megnézni a 200 éves török mogyorófát, amelyet Rákóczi fájaként emlegetnek.

 

Diósjenő (Börzsöny)

Innen nagyszerű túrák tehetők a Börzsönybe. Az év minden szakában érdemes nekivágni a legszebb helyeknek, a Kemence-patak völgyének, a Csóványosnak a Nagy Hideg Hegynek, Királyrétnek, Királyházának.

 

Gyadai tanösvény (Szendehely-Katalinpuszta)

A Vác felett emelkedő Naszály hegy északi lábánál építette ki az Ipoly Erdő Zrt. az öt kilométer hosszú, körtúraként bejárható Gyadai tanösvényt, mely elnyerte „Az év ökoturisztikai létesítménye 2010” címet. Természetesen az útvonal megszámlálhatatlan szépségével egész napos programot is kitölt, lehetőséget nyújtva a kikapcsolódásra, az élményszerzésre, a pihenésre. A tanösvényt számos izgalmas élményelem is színesíti, az ingoványos részek felett kanyargó pallósortól a mély horhos felett átívelő függőhídig. A meglévő ösvény a madarakat bemutató új szakaszokkal bővül. Ovisok, babakocsival, vagy kerekesszékkel érkezők számára is járható.

 

Seholsziget Élménypark (Nőtincs)

Felejthetetlen kaland egy festői környezetben, az egyedülálló stílusú Seholsziget Élményparkban.

Az élményt többek között lovaglás, lovaskocsikázás, kézműveskedés, íjászat, korosztályos játszóterek, mini állatpark, állatsimogató, kis vonat, Pán Péter Játszósziget, Erdei Madár Tanösvény biztosítja.

A nőtincsi élményparkban jet-park is várja a vizi szórakozást kedvelőket: jet-ski és más viziparádé szolgáltatással.

  


Királyréti Erdei Vasút (Kismaros)

Alig 30 kilométerre innen, a megyehatár mentén, Kismaros-Szokolya-Királyrét vonalon jár a legismertebb börzsönyi kisvasút a Királyréti Állami Erdei Vasút.

 

Vác (A Dunakanyar szíve)

A Duna bal partján lévő járási jogú város.

Főbb nevezetességei:

  • A Március 15. tér a város főtere, ami az egymást keresztező fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, itt jött létre a város kereskedelmi és közigazgatási központja. A tér sajátos, háromszögű alaprajzát a XIII. században – a tatár pusztítást követően – Vácra érkező német telepesek építkezéseinek köszönhetjük. A betelepülők szülőföldjük hagyományainak megfelelő életteret alakítottak ki városrészükben. A tér végleges formáját az 1760-as években nyerte el, amikor közepéről lebontották a fél évezredet átélt, már rossz állapotban lévő Szent Mihály templomot. A XVIII. században épültek a legszebb középületek és polgárházak. A török idők csatározásaiban elpusztult középkori házak alapjait, pincéit felhasználták a barokk építőmesterei. A későbbi átépítések ellenére megőrződött az épületegyüttes egységes hangulata. A hetivásárok, a piac helye is ez a tér maradt a kezdetektől 1951-ig. Jelenlegi formáját a 2006 nyarán befejezett átépítéssel nyerte el. A teljes történelmi belváros műemléki jelentőségű terület.A Fehérek temploma (Március 15. tér 22.) a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta nevét. A szerzetesek templomát és rendházát 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc és a korabeli természeti katasztrófák miatt az építés elhúzódott, a templom csak az 1770-es évekre nyerte el mai formáját. Toronysisakja néhány évvel elkészülte után leégett, azóta ilyen egyszerű a torony lezárása. Az egyhajós templom szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a tér hangulatához, belső rokokó díszítése jóval gazdagabb.
  • A templom alatti kriptában fedezték fel 1994 őszén azt a különös épségben megőrződött XVIII. századi temetkezőhelyet, melyből a “váci múmiák” néven közismertté vált leletanyag származik. A kripta különleges leleteit egy kiállításon (Memento Mori) ismerheti meg az érdeklődő egy közeli ház (Március 15. tér 19.) kőpincéjében.

 

  • Fehérek temploma oldalhomlokzatán Szent Hedvig szobra magasodik egy kút fölé. Nagy Lajos királyunk lánya, a közelmúltban szentté avatott legendás lengyel királynő néhány éve lett a Dunakanyar védőszentje.
  • A főtér közepén a romkertben a középkori Szent Mihály-templom és annak temetőkertje rajzolódik ki. Ez a templom mintegy fél évezredig állt itt, hozzá viszonyítva alakították a környező városrészt. A barokk időkben hozzáépítésekkel próbálták a kor igényeinek megfelelő katedrálissá fejleszteni, sikertelenül. Az egyik XVIII. századi altemplomi rész ma üveggel lefedve látható, benne kiállítás mutatja be a templom múltját.
  • 1750-ben készült a strand előtti téren a Szentháromság-szobor
  • 1764-ben épült a Kőkapu, Mária Terézia egyik látogatása emlékére. A Kőkapu (Köztársaság út 69.sz. épület előtt) az országban egyedülálló műemlék. A későbarokk-klasszicizáló diadalívet Migazzi püspök építtette Canevale Franciaországban tanult bécsi udvari építész tervei szerint Mária Terézia fogadására az akkori “Püspök-Vác” határában.
  • 1763-77 között épült a gyönyörű Székesegyház

A mai Székesegyház (Konstantin tér) már az ötödik püspöki főtemplom a váci püspökség megalapítása óta. Tervezésére Eszterházy Károly püspök Pilgram osztrák építésznek adott megbízást. A már elkészült alapokra a következő püspök, Migazzi Kristóf egy a saját építésze, Canevale által megálmodott klasszicizáló, későbarokk ízlésű székesegyházat építtetett. A homlokzat szobrai Bechert József váci mester alkotásai. A főoltárkép Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását, a vizitációt ábrázolja, a kupolafreskó pedig a Szentháromság diadalát. Mindkettő a kor legnevesebb művészei közé tartozó Maulbertsch alkotása. A szentélykorlát tartalmazza a török időkben elpusztult reneszánsz székesegyházból származó eredeti darabokat is. A templom alatt altemplom húzódik, mely püspökök, kanonokok és világiak temetkezési helyéül szolgál.

  • A Püspöki palota (Migazzi tér 1.) 1768-75 között épült. Kertje védett, számos különleges növény otthona. Oldalszárnya néz a Székesegyház felé, főbejárata a Migazzi térről nyílik. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A pompásan berendezett püspöki rezidencia ünnepi rendezvényeken megnyílik a látogatók előtt is.
  • A Hétkápolna (Derecske-dűlő 2.) műemlék együttese 1815 óta búcsújáróhely, melynek Mária napi főbúcsúján minden évben ezrek gyűlnek össze Szűz Mária tiszteltére. A középkorban is már csodatévőként tisztelt forrásnál álló kis templomot az 1710-es években építették, később többször megnagyobbították, 1780-ban szentelték fel mai formájában. A főoltárra emelt csodatévő képe a máriavölgyi kegyszobor másolata. A Szűz Mária hét fájdalmát és hét örömét jelképező hét kis képoszlop, kápolna is máriavölgyi mintára készült 1731-ben, s ez lett a hely névadója.
  • A Gombás-patak hídja (Diadal tér) országosan egyedülálló műemlék, az egyetlen ma is álló barokk kőhíd hazánkban. 1753-1757 között Althann Mihály Károly püspök megbízására készült, különlegességét jelentő szobrait jórészt Bechert József készítette.
  • A Kálvária (Argenti Döme tér) bástyaszerű épülete Vác kertvárosi részében található. A zarándokhely 1726-1738 között épült, remetelak és gyülekező kápolna is tartozik hozzá. Az erődítmény jellegű építmény a hazai kálvária építészet egyik előfutára volt. Szobrai eltérő kvalitásúak, nem egy mestertől származnak.
  • A városban található a Vak Bottyán Múzeum.

A Duna partján kellemes sétákat lehet tenni a szépen kialakított sétányon. Gyönyörű uszoda is található itt. A városban gyakorta kerül sor jelentős kulturális rendezvényre, hangversenyekre, kiállításokra.

Dunakanyar

Ugyancsak érdemes hosszabb utat szervezni a Börzsöny és a Dunakanyar becserkészésére. A jó közlekedést biztosító út során csodálatos erdőrészletek, kilátók, források, patakok tárulnak elénk. Több kialakított szalonnasütő hely is vonzóvá teszi a piknik szervezését. Települések: Verőce, Kismaros, Nagymaros, Kemence, Zebegény.

Nagymarosról festői kilátás nyílik a visegrádi várra. (Kompközlekedés lehetővé teszi a vár meglátogatását is.)

Visegrádi Várban a látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:

  • A vár történeti kiállítása
    • Rekonstruált makett-erődrendszer, vár
    •   A Szent korona történeti kiállítás
    •   Panoptikum.

 

Drégelyvár (Szondi-vára)

Kellemes túrával akár Nagyorosziból, akár Drégelypalánkról egyaránt jól elérhető a Börzsöny egyik szikla ormán épült Drégely vára, melyet annak idején vitézül védelmezett a török túlerővel szemben Szondi György várkapitány és maroknyi serege.

A várból gyönyörű kilátás nyílik a tájra.

 

Madách Imre Emlékház (Csesztve, Kossuth utca 76.)

 Madách Imre és fő műve Az ember tragédiája Csesztvén, az író egykori lakóhelyén kerül bemutatásra. Mivel a csesztvei Madách Emlékmúzeum Magyarország egyetlen Madách-emlékhelye, a kiállítás feladat eléggé összetett: végigkíséri a Madách-család történetét, felidézi a kort, átfogó képet nyújt Madách Imre életéről és művészetéről – középpontba állítva Az ember tragédiáját, szemlélteti a mű jelentőségét a világirodalomban és világszínpadon, bemutat számos, az író és műve ihlette képzőművészeti alkotást, valamint utal a szűkebb haza, Nógrád megye hagyományápolására is.

A Madách Kúria Országos műemlékvédelem alatt álló létesítmény.
1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost.

A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik.

2678 Csesztve, Kossuth út 7.

Tel.: +36-344-319, Mobil: +36-20-484-3090

Nyitva tartás: mindennap 10:00-14:00 (vasárnap csak előre bejelentett csoportot fogadnak), hétfő szünnap.

A múzeum korhű dokumentumokkal idézi föl Madách Imre életét és munkásságát. Személyes bútorai közt itt van a bölcsője is. A kiállításon láthatjuk Az ember tragédiája kiadásait, illusztrációit.
Az állandó kiállítás végigkíséri a Madách-család történetét, felidézi a kort, átfogó képet nyújt Madách Imre életéről és művészetéről – középpontba állítva Az ember tragédiáját, annak világirodalmi és színpadi jelentőségét.

A csesztvei emlékmúzeum a mai Magyarország egyetlen Madách-emlékhelye. A nógrádi kisközség kúriájában Az ember tragédiájának költője 1844 decembere és 1853 szeptembere között lakott. Számos verse, levele, vallomása kelteződött Csesztvéről; itt élte házassága első, boldog esztendeit 1845 után feleségével, Fráter Erzsébettel.

1862 augusztusában nevezetes találkozás színhelye volt az udvarház: ahogy arra az emléktábla is utal, Madách itt fogadta a Tragédia felfedezőjét, Arany Jánost. A kúria 1964-től múzeum, parkja természetvédelmi terület. Nagyszerű élményt nyújt a kúria parkjában való séta, pihenés.

 

Mikszáth-kúria (Horpács, Kossuth út 2.)

Horpácson élt idős korában Mikszáth Kálmán. A településen a Mikszáth-kúriában az író használati tárgyaival, kézirataival, egyéb emléktárgyakkal ismerkedhetünk meg.
1906-ban épült eklektikus, görögös, neoklasszicista stílusban az író, Mikszáth Kálmán fia, ifjú Mikszáth Kálmán tervei alapján. Benne található az író használati tárgyaival, kézirataival, egyéb emléktárgyakkal, dokumentumokkal berendezett Mikszáth Emlékmúzeum. A kastély parkja természetvédelmi terület.

A nagy író születésének 150. évfordulóján adták át a felújított, bővített állandó irodalomtörténeti kiállítást. Megtekinthetjük az életútját bemutató dokumentumokat, a család fotóit, bútorait, az itt lakók használati tárgyait, emlékeit. Itt láthatók Mikszáth diftériában meghalt kisfia, Jánoska legkedvesebb játékai: a ló, a bárányka és a nyúl, amelyekről megható-szép novellájában is megemlékezett.

Nyitva: hétfő kivételével minden nap 10-14 óráig. Más időpontra bejelentkezés Gere Lászlónénál a 06(35)382-220-as telefonszámon.

A „fundus ámbitusa” előtt 1999 óta látható a Mikszáth-szobor, a karos lócán üldögélő író alakját ifj. Szabó István formázta meg. A kertben van még egy Mikszáth-portrészobor is és a hagyományos Mikszáth-napok keretében, 2005. október 15-én tartották a Mauks Ilona-szobor avatását, az író feleségét ábrázoló portré szintén ifj. Szabó István alkotása.

A Mikszáth-kúria melletti, eredetileg földszintes, ma klasszicista nyomokat mutató Szontagh-kúria eredetileg Szontagh Pálé, a reformkori Nógrád vármegye nemesi ellenzékének egyik vezetőjéé volt. Halála után, 1904-ben az épületet a hozzátartozó birtokkal együtt Mikszáth Kálmán vette meg, és itt lakott 1906-ig, az újabb kúria megépüléséig. Az 1910-ben átépített és kibővített kúria az államosítás után nevelőotthon lett.

  

Mohorán is találkozhatunk Mikszáth Kálmán emlékével, hiszem felesége Mauks Ilona ebből a faluból származik. Házasságuk anyakönyvi kivonata és az író életét bemutató emléktárgyak őrzik a Mauks-házban. A másik nevezetesség a Tolnay Klári Emlékház mely 2000-ben nyitotta meg kapuit. Annak az emlékkiállításnak ad helyet, mely a Művésznő életútját bemutató fényképekből, személyes használati tárgyakból, családi ereklyékből, nagy sikert aratott színházi előadásokat idéző kosztümökből áll.

  

Palóc Múzeum (Balassagyarmat, Palóc liget 1.)

A balassagyarmati Palóc Múzeum négy állandó kiállítással rendelkezik: „Bölcsőtől a sírig, paraszti ünnepek és hétköznapok Nógrád megyében”, „Egy tudós köznemesi könyvtár – Nemzeti történelmünk tüköre”, „Madách relikviák”, és „Mikszáth Relikviák”. A múzeum mellett egy 250 éves lakóház található, mely skanzenként mutatja be a palóc építkezést. Balassagyarmaton jelentős zsidó közösség élt, melynek nyomait a szerb templom és a zsidó temető őrzi.
A Palóc Múzeum néprajzi gyűjteménye átfogja Nógrád megye teljes (magyar, szlovák, német nemzetiségi) paraszti kultúráját. Irodalomtörténeti gyűjteményében Madách Imrével, Mikszáth Kálmánnal, történeti gyűjteményében pedig Balassagyarmat várossal kapcsolatos tárgyi és dokumentum örökséget őrzi. Állandó kiállításai mellett a múzeum Magyarország elsőként alapított szabadtéri gyűjteményével, látványtárral, időszaki tárlatokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, előadássorozatokkal, programokkal várja látogatóit.

Hollókő

Valódi és őszinte, olyan igazi. Talán ez jellemezi legjobban a 380 lelket számláló, Magyarországon egyedülálló Világörökségi kis falut a Cserhátban, amely több mint száz éves házacskáiról ismert, de csöppet sem hasonlít skanzenre, vagy múzeumra, elevenebb, mint néhány kisváros. Úgy őrzi a hagyományait, tartását, méltóságát, hogy közben nem „olyan, mintha”, hanem „az”.

A falu határában nagy fekete holló jelzi, jó helyen járunk. Innen már csak a falu gyomrába juthatunk, zsákfalu lévén. A település szívében áll a fatornyos, zsindelytetős katolikus templom, amely a falu emblematikus épülete, története 1889-ig nyúlik vissza. Körülötte keskeny nadrágszíj-telkeken sorakoznak a jellegzetes, fehérre meszelt, tornácos, deszkamellvédes, kontyolt palóc parasztházak, melyek az 1909-es tűzvész után kapták mai formájukat. Néhányukban kézműves műhelyek, múzeumok, bemutatóházak kaptak helyet. Kipróbálhatjuk itt a fazekasságot, vagy a szövést, de akad olyan is, amelyikben megszállhatunk, eredeti bútorok között.   A vendégházakban a falu történeteit betéve tudó nénikék, vagy családok invitálnak asztalukhoz, belekóstolhatunk a hamisítatlan palóc ízekbe, megtapasztalva, milyen az eredeti palócleves, tócsni vagy görhe. Az időutazás része a sok néphagyományhoz kapcsolódó rendezvény is, amelyeket nagy örömmel ünnepel meg a falu apraja-nagyja, felöltve a máig őrzött híres palóc népviseletet. Különleges élmény az összeszokott kis közösség életének a részese lenni, még ha csak néhány napra is.
A falut legelők, és a 141 hektáros Hollókői Tájvédelmi Körzet öleli körbe, kocogások, meghitt séták kedvelt helyszíne, de a környéken számos további kirándulási lehetőség is kínálkozik. Izgalmas örökséget rejt a Hollókő-patak völgye: itt a mosótavak és a kenderáztató tavak, illetve a Vár-hegy déli oldalán húzódó völgyben a parasztfürdő maradványai idézik fel az itt élők egykori hétköznapjait. Ebben a várnak is sokáig fontos szerepe volt, amely a 13. század óta magasodik a falu fölé, és a legenda szerint a település neve is tőle származtatható.
Az Ófalu 67 védett, mesebeli házacskáját 1987 óta az UNESCO is jegyzi, hazánkból elsőként került fel a világ legértékesebb örökségeit felsoroló listára, ráadásul az első falu volt az egész világon, amely kiérdemelte ezt a címet. Hollókőn eltölteni néhány napot nem egyszerű pihenés, hanem életforma. Télen a lábunk alatt ropogó hó , tavasszal az éledő természet színei, nyáron a langyos estéken felragyogó csillagos égbolt és a tücsökmuzsika, ősszel a nyirkos estén magasba szálló kályhafüst illata, a csend, a természet hangjai teszik olyan széppé az életet itt. No meg a helyiek vendégszeretete. Nem is csoda, hogy az itt élők, idősek és fiatalok is ragaszkodnak ehhez a békéhez.

 

Ipolytarnóc

Kirándulás az Ősvilágba – 4D mozi Ipolytarnócon

Cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági szörnyek lábnyomai, a területet elpusztító vulkáni tufa áradatában összesült maradványok 20 millió éves emlékhelye – ez az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. A tökéletes hatás kedvéért háromdimenziós filmen elevenedik meg az Ősvilág. A látogatóközpont 4-dimenziós mozijában a látványhoz mozgás is párosul; mozgó székek repítik a nézőt a miocén korba.

Látnivalók:

  • 23 millió éves ősmaradványok
  • 4D mozi
  • Lombkorona sétány
  • Gyermek játszótér, mini kalandpark
  • Miocén erdő
  • Bükkábrányi fák

Magyarország 7 Zöld csodájának egyike, s egyben Novohrad – Nógrád Geopark kapuja.

Elérhetőség:
Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület
3138 Ipolytarnóc
Telefon: +36 32 454 113

 

Szécsény

A város legnevezetesebb látnivalója a Forgách-kastély. Az épület ad helyet a Kubinyi Ferenc Múzeumnak, mely 1973 óta működik a felújított kastélyban. Régészeti és történeti gyűjtőkörrel rendelkezik az intézmény. 2006-ban kerültek berendezésre az azóta működő kiállítások. Meg lehet tekinteni a „Tárgyakba zárt múlt”, a „Rituálék és hitvilág a bronzkorban”, a „Vár állott”, a „Rákóczi kiállítás” és a „19. század végi kastélybelső női lakosztálya” című állandó kiállításokat.

Szécsényben látogatható a Ferences templom és kolostor. A templom és a kolostor is kizárólag vezetővel látogatható. A templom nevezetességei a szentély, a templomhajó és az orgona. Érdemes meglátogatni a sekrestyét, a Rákóczi-termet és a tornyot is. A külön épületben lévő kolostor könyvtárában számos könyvritkaságokat őriznek.

A városháza előtt álló háromszintes Tűztoronyban „Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás” tekinthető meg. A torony érdekessége, hogy szemmel láthatóan ferde, észak felé dől.

A város az elmúlt években felújította a régi várának maradványait, és sétálóutcát alakított ki.

 

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát. További információ az adatvédelmi tájékoztató menüpontban!

Bezárás